2011. október 22., szombat

Kisbolygó lett Hofiból és Kossuthból

A Nemzetközi Csillagászati Unió több új, magyar felfedezésű kisbolygó nevét hagyta jóvá, így mostantól többek között Kossuth Lajos, Hofi Géza, André Kertész, valamint Kincsem és a Badacsony is égitestként él majd tovább.

A Magyar Csillagászat Egyesülete közleménye szerint a magyar kisbolygó-megfigyelési programot még 1997-ben indították a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete együttműködésében, és a legtöbb kisbolygót a Piszkés-tetőn elhelyezett Konkoly Obszervatóriumban fedezték fel. Ezen felül a NASA aszteroidakutató programja, a NEAT (Near-Earth Asteroid Tracking) archívuma is nagy segítséget nyújtott.

Azt az aszteroidát, amely mostantól fogva Kossuth Lajos nevét viseli majd 2003. november 5-én fedezte fel Sárneczky Krisztián és Mészáros Szabolcs. Az egyesültet honlapján olvasható közlemény szerint az égitest azért kapta Kossuth nevét, mert a listában soron következő aszteroidát Széchenyi nevére keresztelték - így az 1848-89-es forradalom és szabadságharc két ikonikus alakja egymás mellett szerepelhet a listában. A Kossuth átmérője körülbelül 4-5 kilométer.

A mostantól Hofigéza névre hallgató kisbolygó felfedezéséért ugyancsak Sárneczky Krisztián a felelős, ennek átmérője 1-2 kilométer, a Napot pedig 3,38 év alatt kerüli meg.

A Badacsonyról elnevezett aszteroida ugyancsak 1-2 kilométer átmérőjű, ez 3,7 földi év alatt teszi meg az utat csillagunk körül. Kincsem nevét egy 3-4 kilométeres kisbolygó kapta - ezeket szintén Sárneczky Krisztián fedezte fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.