2011. július 6., szerda

Hofi:Pusszantás mindenkinek részlet (szöveg)

"...Most itt vannak az IFOR erők. Ez a "Tavaris, konyec". Végre elmentek, erre most, jól van,
itt az új segg. Super, wow, ooh! Te, a magyar ember ilyen: nem találja a helyét, ha nem szaros
a szája. Hát, ez valami borzasztó. [taps]
Taszár környékén, kis községen mentem keresztül, még abba' a telelökött, rohadt, mocskos
bolsevista világban, és valami ünnepély volt. Emelvény, elnökség, tele volt ruszkival,
nagy tábornokok. Azt mondja: "Höö...hööö...hööö... zdraszte-tutye! Zdraszte-tutye. Öööö... A
bátyámnak az apja. Ő hozta be a bátyámat a határon. Acskóba'. Ja, insztanc-bátyám van." Na,
elmentek, új világ, ugyanott új ünnepség, hát, tele Amerikával. Wow, huhh. Eszi a rágót,
nyem-nyem. Meg a Mekdo-bigszt-nekszt-bekszt-dekszt... Mint a darált patkány, tudod, az a...
Belgiumban, Franciaországban adót kell fizetni, hogyha a hazai konyha ellen ilyeneket esznek.
Hát, ugye, mi még nem tartunk ott! Most kezdünk nyalni újat, ezt még ki kell élvezni.
Azt mondja Mariska néni az új csoportból az egyiknek, hogy "Milyen furcsa. Höö... ööö...
majom!" "Az Isten van már magával, Mariska néni - mondja neki a polgármester -, mi maga,
fajgyűlölő? Hogy' lehet ilyet mondani egy néger úrnak? Majom. Kérjen már tőle elnézést!"
"Há'... jó, jó, hát akkor... bocsánatot ké... elnézést, bocsánatot kérek..." "Okay, all right!" "Beszél!"
[taps] Aaaaj!
Szóval csudák vannak, te, és tényleg, azért, azért ezek a mocskos, rohadt oroszok elmentek,
és ezek a mocskos amerikaiak idejöttek, azért ég és föld. Ég és föld. Amikor azok a rohadt
ruszkik beleengedték a taszári embernek a kútjába a gázolajat, tudod, milyen fertőző
volt? Most már... áhh, amerikai gázolaj így, szép lassan... Hát, főztél már vele? Ég és föld.
Koleszterin semmi, nyugodtan! Hát, persze, így kell ezt, te! Hát, így. Vagy például, [halkan]
ha-ha-ha-ha... a házakon repedések voltak a muszka, rohadt tankoktól meg a nagy autóitól!

Most már a házakon nincs repedés. Külön bejárat van, érted? Egy házból ikerház, hát, azért
fejlődünk, te!
Meg azt mondja: "Vótunk a tábor-táborba', szépen laknak, megmondom, ugye, a szépen.
Jó. Fűthető a vécé is!" És? Szar hidegen jön? A ruszki vécé, azér' emlékszel rá, az igen. Volt
két karó, érted, az egyikbe kapaszkodni kellett, a másikkal meg a farkasokat hess-hessegetni.
Az igen. Aaaj.
Szóval, azért, azért van itt fejlődés, persze. T'od, mi a lényege a rendszerváltásnak? Abba'
a mocskos, rohadt, mocskos, rohadt rendszerbe' az volt, hogy Szegyítyesz[4]! Most meg az
van, hogy Ájfor! Ég és föld, ég és föld. Jaj-jaj-jaj-jaj.
Hát, ezt elmesélem. A mi Gyulánk, képzeld el, ja, a Kisherceg [taps], tengerparton töltötte
a szabadságát, illetve egy napot, hát, az építkezés, meg minden, na, és a homokdűnén
valami palackot talált. Megdörzsölte, úúúúúú, jött ki a szellem, úúúúúúú, "Mit kívánsz, kisgazdám?"
"Kisgazda a k...a anyád, az!" [taps]
Szóval, ez van. Csak jutna eszembe, hogy mit akarok mondani, még a... Ja, megvan. A
választás előtt, az elején kiadták az etikai kódexet. A finom urak, mert most már, te, most
már, fú, nem tudom, észrevetted-e, nincsen rohadt, mocskos proli, meg, meg szar melós, meg
ilyesmi, óh, hercegek, meg vitézek, meg lovagok, meg lovaginák, meg persze... Hát, a tévé is
az övék! A reklámot nézem, az a csirip-csirip, szárnyas betét, hát ilyet! Nyugodj meg, az a
hercegeké meg a grófoké. Mindegyikbe' kék vér folyik!
Áhh, ki érti ezt, mi? Szóval, van, van, van, van itt gond, van itt gond... Te, a mi Parlamentünkben
olyan kétségbeesés folyik, hogy mert fogy a nemzet, meg a magyar nyelvet, azt
nem őrizzük... Hát, nem mi vagyunk a hibásak, ne csináld már. Hát, menj el vásárolni, csak
szótárral tudsz vásárolni, amerre a szem ellát, semmi, nincs kiírva, hogy bolt, meg üzlet, ki
van írva, hogy "SHOP". Oda mehetsz shopni. Meg bingolni. Hát, ez... És akkor a magyar...
ne, te ne, te ne féltsed! Jönnek haza, ha, a nagy magyarok, hát, ilyet, azt mondja az egyik:
"Wow, tessék mondani, hogyan mondani magyar asztalt?" Az asztalt meg se' kellett volna
tanulnod! Magyarul viszont igen. Te, nagy magyar! Ő a magyar magyar, húú. Repülőgépen
kapja a reggelit a stewardesstől, "Oh, what is this kerek?" Zsömle, te barom. Ez is megtörtént,
anyanyelvi konferencia, azt mondják az előadónak: "Tessék mondani, oh, well, hogyan kell
leírni, törölköző vagy türülköző?" "Na, eddig mennyi van leírva?" Azt mondja, "TH."
Szóval, van, van, van gondunk, van gondunk..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.